Csendes Percek, 1965 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1965-03-01 / 2. szám

Olvassuk: Effézus 5:8—14.

»Én vagyok a világ világossága.« (János 8:12.)

A szent sátor ünnepén hatalmas fáklyák világították meg a templom udvarát Jeruzsálem városában. A lakosok és a vidékről jövő látogatók látták a tündöklő fényt és a látvány gyönyörűséggel töltötte el őket.

Jézus így szólott: »Én vagyok a világ világossága, aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.« Amikor valaki Jézus Krisztust befogadja az életébe, a sötétség eloszlik; minden cselekedetében és szavában világosság fog ragyogni.

Világunk nagyon sötét a bűn, a tudatlanság, a szomorúság és gyűlölet miatt. Ha Jézusban bízunk és az Ő jelenlétében járunk, a sötétség eloszlik az életünkből. Ha Jézust szeretjük, Ő az ő világosságát ráirányítja a szívünkre, hogy az kívül és belül egyaránt ragyogni fog. Sokan észre fogják venni bennünk ezt az új fénylő életet.

Amint évszázadokkal ezelőtt Énók Istennel járt, mi is hűségesen kövessük Jézust. Az élet nehézségei közepette ő hűséges barátként áll mellettünk. Az élet igaz útján vezet úgy, hogy el ne botoljunk a bűnben.

IMÁDKOZZUNK: Áldott Urunk, foglald el életünket, hogy mi neked tündököljünk. Fiad dicsősége és békéje világosítsa meg szívünket úgy, hogy a sötétség cselekedetei tűnjenek el belőlük. Megváltónk nevében kérünk. Ámen.

— Ha szeretjük Krisztust, az ő világossága megváltoztat minket. —

B.J. Ratnam, India

SZOMBAT, MÁRCIUS 6.

8