Csendes Percek, 1965 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1965-01-01 / 1. szám

GONDOLATOK A BIBLIAOLVASÁSRÓL Nem szabályként, hanem inkább összefoglaló gondolatként azt monda­nám, hogy a Bibliát háromféleképpen tudom olvasni. 1. Egy mondat, szó, vagy gondolat ragad meg, amelyen keresztül választ kapok valamely égető kérdé­semre, vagy amelynek segítségével feltámad bennem egy gondolat és az előhoz egy addig szunnyadó problémát bennem, s általa feleletet kapok rá. 2. Egy bibliai történetben a magam körülményére ismerek rá, s azon keresz­tül Isten Lelke irányt mutat a magam és környezetem életére nézve. Ez megr történhet úgy is, hogy csak később alkalmazom azt a tanítást, amikor épp hasonló körülmények közé kerültem. 3. A harmadik út pedig, amikor a törté­néseket, cselekményeket nem elvonatkoztatva, hanem a maguk történelmi összefüggéseiben vizsgálom. Az első két esetben a hívő és kereső lélek üzeneteket kér és vesz át Isten­től. A harmadik módszer pedig, ha az analizáló elme igyekszik megtalálni a bibliai anyag helyét az ismert történelemben. Az első két módszer akkor is 'érvényes maradna, ha esetleg a jövőben a Bibliában levő írások sorrendjét megváltoztatnák, vagy az egyes szavakra és kifejezésekre jobb fordítást ta­lálnának. Az elmélyülő hívő lélek számára az sem jelent veszélyt, ha a Bib­liakutatók azt mondják, hogy egy-két levelét nem Pál apostol, hanem egyik tanítványa írta, vagy a Jelenések könyve nem ad földrajzi leírást az Isten or­szágáról. Egy sűrű erdő közepén vagyok, s keresem az utat. Felmászok egy magas fára, ahonnan tájékozódni tudok, s meglátom az utat. Képzeljük el, hogy az erdőben többen vagyunk. Különböző keresők felmásznak különböző fákra. Mindnek megvan a lehetősége, hogy felfedezze az utat. Az Ut az Igazság, csak egy lehet. Jézus Krisztus! »Én vagyok az út az igazság és az élet« — mon­dotta önmagáról. Ismerjük el, hogy vannak fák a miénken kívül is, ahonnan látni az utat. MONOSTORI ZOLTÁN (Torontó) i 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom