Csendes Percek, 1965 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1965-01-01 / 1. szám

Olvassuk: Lukács 7:19—27.

»Ne ítéljetek a látszat után, hanem igaz ítélettel ítéljetek.« (János 7:24.)

Jézus földi életének közvetlen szemlélői se sajátították el a szavaiból és tetteiből sugárzó pártatlanságot. Péter egy földöntúli látomásból tanulta meg, hogy Isten nem személy válogató. Kétezer év múlva is nehezen tanulnak az emberek. Az eszük ugyan beleegyezik, hogy minden ember egyformán értékes, mégis gyakran egyik ember életét fontosabbnak tartják a másikénál.

Jézus szóba állt a megvetett, bűnös samaiitánus asszonnyal, a vámszedővel leült egy asztalhoz, megérintette a leprást, s értékes személyekként bánt a kisgyermekkel. Mi viszont gyakran a külsőségekre nézünk, s elfelejtjük, hogy Isten csak a szívet, a tényleges személyiséget veszi tekintetbe.

Jézus nemcsak a jelenlegi állapotát vizsgálja az embernek, hanem azt is nézi, mi lehet belőle. Nekünk is szükségünk van erre az átható s előretekintő képességre. Megváltottjainak a lenézésével meddig tagadják még meg a keresztyénék Krisztusát?!

IMÁDKOZZUNK: Atyánk, segíts legyőzni az előítélet vakságát, hogy elvethessük hamis mértékeinket. Hadd nézhessünk másokat Krisztus tiszta és szeretettől sugárzó szemével. Az Ő nevében imádkozunk Hozzád. Ámen.

— Az Isten családjában nincsenek alacsonyabb rendű gyermekek. —

Carrie H. Hardeastle (Tennessee)

CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 11.

44