Csendes Percek, 1965 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1965-05-01 / 3. szám

Olvassuk: Róma 5:1—5.

»Mert az Ur az igazakon vannak, és az ő fülei azoknak könyörgésein.« (I. Péter 3:12.)

Nem számít, hogy milyen nehézzé válhat az életünk, vagy milyen keserű fájdalmat hordozunk a szívünkön, mindig biztosnak kell lenniük, hogy a mi szerető Menynyei Atyánk meghallgat, ha imádságunkban hozzá fordulunk.

Isten nemcsak arra tanított meg, hogy hogyan kérjük a földi javakat, hanem arra is, hogyan lehetünk meg nélkülük. Az imádság nem a nehézségek elől való megfutamodást, hanem a velük való szembefordulást jelenti.

Mennyei Atyánk tudja, hogy gazdag áldások lehetnek a szomorúságban is. Nem lenne igazi szeretet az, amelyik megkímélne a szomorúságtól. Isten nem akar megfosztani minket az ezekből fakadó áldásoktól, hanem inkább arra biztat, hogy hordozzuk őket bátran és bízó hittel.

IMÁDKOZZUNK: A Te szent akaratod szerint cselekedj velem óh Isten. íme, én a szolgád vagyok. Készíts elő engem arra a szolgálatra, amelyre alkalmasnak találsz. Ámen.

— Történjék akármi, Isten a mi életünk erőssége. —

T. McCarteney (Virginia)

SZERDA, JUNIUS 23.

56