Csendes Percek, 1965 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1965-05-01 / 3. szám

PÉNTEK, JUNIUS 18.

Olvassuk: János 1:38—42.

»Imé az Istennek ama Báránya, aki elveszi a világ bűneit.« (János 1:29.)

A tanítványok életéből sok értékes tanulságot meríthetünk. András pld. nyújtja a gyakorlati szolgálnitudás példáját. Ő a bemerítő János követője volt, mielőtt Jézus elkezdte volna működését. Nyilván jelen volt, mikor az bemerítette Jézust. Hallotta a fenti bizonyságtételét. Megérezte a Szentlélek erejét, s megvilágosodott számára: »Megtaláltuk a Messiást!« (Ján. 1:41.) S ezt megvallotta. Kész volt Krisztus elfogadására s arra, hogy ő is el legyen fogadva tanítványul s élete az UR szolgálatára álljon.

András missziói lelkületű ember volt. Egy nap Jeruzsálemben Filep egy idegen kérését hallotta görögül: »Uram, látni akarjuk Jézust!« (Ján. 12:21.) Filep ezt elmondta Andrásnak, s együtt mentek, hogy ezt elmondják Jézusnak.

Ma is még ezrek követik András példáját. Idegeneket vezetnek Krisztushoz; idegeneket és testvéreiket egyaránt. Kérdezzük meg magunkat: »Mi is ezt teszszük-é?«

IMÁDKOZZUNK: Uram! a te isteni ügyedet egyes személyekben helyezd szívemre. Szeress embereket — kérlek — rajtam keresztül. Hadd vehessek részt abban a szolgálatban, hogy lelkek jussanak Hozzád! Jézus nevében kérlek. Ámen.

— Lelkeket nyer meg a bölcs.« —

Magdaléne H. Schubert (Pennsylvania)

51