Csendes Percek, 1965 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1965-05-01 / 3. szám

Olvassuk: Lukács 9:18—25.

»... bízzatok, én meggyőztem a világot.«

(János 16:33.)

A legboldogabb ember, akit valaha ismertem, egy Grenfell nevű orvos volt. Ha Angliában marad, meggazdagodhatott volna. Ő pedig az Atlanti Óceán másik oldalán, Labradorban telepedett le, ahol sokszor többszáz kilométernyi távolságban sem volt orvos. Mint Krisztus katonája életét azzal töltötte, hogy kórházakat épített és orvosokat vitt oda. Az egész partvidéken szerették az emberek.

Legboldogabb napjaim közé sorolom a nyarat, amikor Labradorban vele együtt dolgoztam.

Mindenben az Ur Jézus a példaképünk. Életébe került, de mégis elérte célját. Megváltotta az emberi lelkeket: » ... hogy aki hiszen őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen.« Ezzel Krisztus elhozta a legnagyobb boldogságot, amit az ember ismer: Őbenne hinni és őt szolgálni.

Mi is boldogabbak leszünk, ha az önzés helyett Krisztust szolgáljuk. Aképpen, hogy mások boldogságát szolgáljuk és őket is a Megváltóhoz vezetjük.

IMÁDKOZZUNK: Ur Jézus, segíts, hogy én is boldog lehessek. Segíts, hogy Néked adott szívvel engedelmesen követhesselek. Segíts, hogy másokat is Tehozzád vezethessek. Ámen.

— Próbálj meg Krisztus nevében adni! —

Francis B. Sayre (Columbia)

VASÁRNAP, MÁJUS 30

32