Csendes Percek, 1965 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1965-03-01 / 2. szám

Olvassuk: I. Kor intus 15:35—44.

»Isten olyan testet ád annak, amilyet elhatározott, mégpedig mindenféle magnak a maga testét.«

(I. Kor. 15:38.)

A tó melletti nádas kedves hely volt számomra. Sokszor bemerészkedtem a vízbe is. Szerettem vizsgálni a bogárbábokat. Különösen a szitakötő érdekelt. A bábok a vízben éltek. Midőn eljött az idejük, a gubákból kibújtak a szitakötők. Megtörtént az átváltozás csodája. Néhány pillanatig a nádon maradtak, hogy megszárítsák hártyaszárnyukat, aztán felrepültek s elindultak új tájak, új világok felé. Nem volt tovább lakóhelyük a víz, mert új testüket a szárnyak a levegőbe emelték. Uj hazájuk lett a levegő.

Fizikai testünk megromlik a halál után, de az újjáéledt lelki test már új hazánkba visz. Ott Krisztussal élünk Isten jelenlétében, mit nem határolnak többé földi korlátok, mert az átalakult, feltámadt, romolhatatlan élet él tovább. »Elnyeletet a halál diadalára.«

IMÁDKOZZUNK: Köszönjük Neked Atyánk, hogy nem kell többé félnünk a haláltól, mert Jézus Krisztus legyőzte azt. Amit mi halálnak mondunk, az számunkra még érthetetlen és megmagyarázhatatlan átváltozás csupán egy új, dicsőséges örök élet számára. Kérünk Urunk, hogy már e jelenlevő világban úgy élhessünk, mint a te megváltottaid, s a Te örökkévaló országod várományosai. Krisztus nevében. Ámen.

— Krisztus aki megbocsájtja a bűnt, eloldja a halál köteleit és az örök élettel ajándékoz meg minket. —

Ch. GaÜacher, Ausztrália

SZERDA, ÁPRILIS 28.

61