Csendes Percek, 1964 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1964-01-01 / 1. szám

Olvassuk: Máté 7:1-12.

»Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek«. (Máté 5:7).

Az élet csupa »bummerang«, —olyasmik, amik viszszafordulnak reánk. A könyörtelen szolga története is emlékeztet erre. Akkor várhatunk irgalmasságot Istentől, ha mi is készek vagyunk szívesen megbocsátani másoknak. A biblia sok helyen emlékeztet, hogy »amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek«. Máté 7:2.

Herbert György írta, »aki nem tud megbocsátani, összetöri maga alatt a hidat, min át kellene haladnia«. Mégis vannak köztünk, kik keresztyéneknek képzelik magukat, de nem hajlandók »elásni a csatabárdot«. Szívesen tartjuk szívünkben melegen a régi sérelmeket, várva, hogy visszadjuk a kölcsönt.

Mi nem lehetünk ilyenek, ha Jézus barátai akarunk maradni, ki így imádkozott kínzóiért és gyilkosaiért: »Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekesznek«. Luk. 23:34.

Meg kell tanulnak: bizonyosságot tenni az Ő szelleméről, ha akarjuk, hogy Isten megbocsássa bűneinket.

IMÁDKOZZUNK: Atyánk, végy ki minden keserűséget és megbántódást keblünkből. Áldd meg őket, kik rosszat tettek nekünk, s adj kegyelmet, hogy jóval tudjuk viszonozni a gonoszt. Jézus által, ki szeretett minket s önmagát adta értünk. Ámen.

— »Ne menjen le a nap a ti haragotokon«. —

James F. McEvoy (Írország)

KEDD, FEBRUÁR 25.

58