Csendes Percek, 1964 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1964-05-01 / 3. szám

Olvassuk: János 15:9-17. »Nem mondalak többé titeket szolgáknak; mert a szolga nem tudja, mit cselekszik az ő ura; titeket pedig barátaimnak mondottalak; mert mindazt, amit az én Atyámtól hallottam, tudtul adtam nektek.« (Ján. 15:15.) Valaki úgy határozta meg a barát szó jelentését, hogy az a barátunk, aki ismer minket és mégis szeret. Jézus nem úgy nézett a tanítványaira, mint szol­gákra, nem nézte le őket, hanem úgy tekintett rájulk, mint barátaira. Baráti körben meghitt beszélgetést foly­tatott velük, Isten országának dolgaira tanította őket és szívesen válaszolt kérdéseikre. Jézus jól tudta, hogy ta­nítványai tele vannak emberi hibákkal és mégis érté­kesek voltak előtte és megbízott bennük. Jézus tudja, ismeri hibáinkat és látja jövőnket, de felajánlja megbocsátását, barátságát és szeretetét. Mi is barátai lehetünk, amikor hiszünk és megbízunk benne. IMÁDKOZZUNK: Mi Atyánk! Köszönjük Néked Jézus barátságát és jóságát. Segíts abban, hogy értékel­jük szeretetét. Add, hogy a Szentírásból mind világosab­ban lássuk meg életünk útját. Az Ő nevében kérünk. Ámen. — Számunkra a legnagyobb megbecsülést jelenti az, hogy Jézus barátainak hívott el minket. — Telfer B. Beatrix (Ontario) HÉTFŐ, JUNIUS 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom