Csendes Percek, 1964 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1964-05-01 / 3. szám

VASÁRNAP, MÁJUS 24. Olvassuk: Máté 22:1-10.. »De azok nem törődvén vele, ehnenének, egyik a maga szántóföldjére, a másik a maga kereskedésébe.« (Máté 22:5.) Ez a példabeszéd rámutat arra, hogy mi nagyon sok­szor úgy el vagyunk foglalva egyéb dolgainkkal, hogy nincs időnk az Isten dolgaira gondolni vagy foglalkozni velük. Nincs elég időnk arra, hogy megfelelő tervet ké­szítsünk az Isten országáért való munkánkra. Nem adunk alkalmat az Istennek arra, hogy tudtul adja ne­künk az Ő akaratát vagy pedig nincs időnk arra, hogy elvégezzük azt a munkát, amit Ő reánk bízott. Vajon mindennapi munkánk köziben vesszük-e ész­re, hogy valakinek körülöttünk lelki segítségre van szüksége? Vajon van-e hozzá egy biztató vagy vigasz­taló szavunk? Meg kell látnunk azt, hogy bármilyen munkát is csinálunk,mindig lehetünk mások segítségére bizonyságot tévén Istenben való hitünkről. A kereskedelem és a földmíves munka is fontos, de ez még nem minden. Az idő hamar halad és számunkra az legyen fontos, hogy az Isten ügyét hűségesen szol­gáljuk ott ahol vagyunk. IMÁDKOZZUNK: Segíts meg Uram, hogy minden munkámban hűséges és szorgalmas legyek. Add, hogy ott ahol vagyok, ahol dolgozom, tudjak mindig Rólad tenni bizonyságot azoknak, akik körülöttem vannak. Addj erőt és bölcsességet a Te akaratod végrehajtására. Ámen. — Az Űrért mindent megtenni hűségesen, ez kell le­gyen életem egyetlen felelőssége. — Shindledecker W. Gy. (Pennsylvania) 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom