Csendes Percek, 1964 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1964-01-01 / 1. szám

Olvassuk: Cselekedetek 1:1—14.

»És lesztek nekem tanúim... a földnek mind végső határáig.« (Cselekedetek 1:8.)

Az Ur Jézus mennybemenetele előtt tanítványainak a Szent Lélek segítségét ígérte meg. Azt mondta nekik, hogy legyenek Neki tanúi úgy Jeruzsálemben, mint a föld végső határáig. Ma Krisztus mondása szószerint vett értelmében beteljesült.

Krisztus mennybemenetele után a tanítványok Jeruzsálemben maradtak és egyakarattal imádkoztak. Munkájuk imádsággal kezdődött és az ima ma is elmaradhatatlan része azok munkájának, akik Krisztusról tanúskodnak és Őt követik, Őt szolgálják. Ma már imádság száll Istenhez a világ minden részéből.

Az első keresztyén istentiszteletet 1814-ben tartották New Zealandban. Azóta szüntelenül imádkoznak a keresztyének ebben az országban. Ha Jeruzsálemet tekintjük központnak, akkor az ima azoktól indul ki, akik a világ egyik szélső határán lakoznak. New Zealandban úgy érezzük, hogy a nemzetközi imaközösség tőlünk indult ki. így a szívek közösségéből kiáradó ima, szüntelenül követi a nap járását az egész világ körül.

IMÁDKOZZUNK: Köszönjük Neked Istenünk, hogy a mi imáink élő kapcsok a szeretet és szolgálat végnélküli láncolatában, amely körülkeríti az egész világot. Tarts meg bennünket a Te szeretetedben és keresztyén közösségében. Ámen.

— Aki imádkozik az nem lehet sem céltalan, sem magányos. —

John B. Dawson (Jíew Zealand)

PÉNTEK, JANUÁR 10.

12