Csendes Percek, 1964 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1964-03-01 / 2. szám

Olvassuk: 84. Zsoltár. »Boldogok, akik lakoznak a Te házadban, dicsérhet­nek Téged szüntelen!« (Zsoltárok 84:5.) Sokszor gyönyörködöm a templomokban. Szeretem látni a falvak egyszerű, fehérfalu templomait, nagyvá­rosok ősi katedrálisait és az új települések templomait az üde, friss környezetben. Tudom azonban, hogy maga a templomépület még nem az egyház. Istennek igaz egyháza azoknak a közös­sége, akik Őt imádják és Neki szolgálnak. »Ahoi ketten vagy hárman egybegyülnek az én nevemben, ott vagyok közöttük« —mondja Jézus. (Máté 18:20.) Része vagyok ennek az igaz egyháznak, amikor kon­ferencián egy fa hűs árnyékában fiatalemberekkel ar­ról beszélgetünk, hogy mi a célja Istennek az életükkel. Isten egyházába tartozom akkor is, amikor a hajón messze tengereken a kapitány felolvas a Bibliából né­hány igét és együtt imádkozunk lehajtott fővel. A templomépület stílusa és a templomi istentiszte­let külső rendje változhat nemzedékről nemzedékre. De akik az Ő házában lakoznak, azok mindig boldogok, mert Őt imádják és Őneki szolgálnak. Benne vagyok-e az élő Istennek e boldog közösségében? IMÁDKOZZUNK: Mennyei Atyánk, hálát adunk Néked a Te házadért, a Te egyházadért. Ha Te szolgá­latra hívsz bennünket, tudjuk, meg is erősítesz e szol­gálatra. Adj nékünk Tehozzád és egyházadhoz hűséges szívet. Jézus nevében kérünk. Ámen. — Isten rendelését töltik be, akik az Ő házában la­koznak és szolgálnak Néki. — Harvey Elmer L. (Wisconsin) VASÁRNAP, ÁPRILIS 26. 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom