Csendes Percek, 1964 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1964-01-01 / 1. szám

»Kérlek pedig titeket atyámfiai a mi Urunk Jézus Krisztusra és a Lélek szerelmére, tusakodjatok velem együtt az imádkozásban, én érettem Isten előtt.« (Róma 15:30.) Amint lélekben csöndes elmélkedésre és imádságra készülök, a világ más részein szolgáló emberekre gon­dolok. Gondolok arra az áldozatos északamerikai ke­resztyénre, aki Dél-Afrikában a bennszülött zuluk közé vitte Isten igéjét. Gondolok a Haiti dombjai között dol­gozó keresztyén orvosra és arra a nőre, aki színészi pá­lyáját adta fel azért, hogy Porto Ricoban foglyokat és elhagyott gyermekeket gondozzon. Ezek imádkozó férfiak és nők. Lélekben én is csat­lakozom ahhoz a imaközössséghez, amely imádkozó ke­resztyéneket ölel magába szerte a világon. Imádkozom értük és velük. Imádkozom azokért, akiket ismerek és azokért, akiket nem ismerek. Imádkozom azért, hogy ragyogjon az Isten világossága és hozzon békességet, re­ménységet és áldást minden szívbe, minden sarkába a világnak. IMÁDKOZZUNK: Atyám! Csatlakozom minden imádkozó emberhez széles e világon. Tölts meg engem az egységnek azzal az érzésével, amit csak a Te jelenlé­tedben és a Te hatalmadban lehet tapasztalni. Segíts engem, hogy a magam helyén szolgáljalak Téged, amint mások is szolgálnak Téged a maguk helyén. A Megváltó nevében imádkozom. Ámen. — Az egész világot átfogó imádkozó közösségben csatlakozom keresztyén testvéreimhez. — Elizabeth Searle Lamb (New York) SZERDA, JANUÁR 8. Olvassuk: Kolossé: 1:3—14. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom