Csendes Percek, 1963 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1963-05-01 / 3. szám

PÉNTEK, JÚNIUSIT

Olvassuk: Zsoltárok 119:41-56.

»Ez vigasztalásom nyomorúságomban, mert a Te beszéded megelevenít engem«. (Zsoltárok 119:50).

Az orvosság, amit a polcon hagynak, még sohasem segített senkin. Ha a beteg nem használja, akkor annak semmi hasznát nem veszi.

Hányszor hagyjuk polcon a Bibliánkat, ahol belepi por! Isten azért adta a Bibliát, hogy általa biztassa, vigasztalja és vezesse az Ő népét. Azonban csak akkor vesszük hasznát a Szentírásnak, ha olvassuk, tanuljuk és elfogadjuk az abban foglalt üzeneteket, amelyek által Isten szól hozzánk.

Milyen szépen hangzanak felénk a zsoltár e szavai: »Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedről nem feletkezem el«. Ma ebben a nyugtalanságban és zavaros időben szükséges, hogy még inkább olvassuk a Bibliát, mint bármikor.

IMÁDKOZZUNK: Mennyei Atyánk! Hálásan köszönjük a Te nagy ajándékodat, a Szent Bibliát. Hadd lelkesítsen, erősítsen, bátorítson minket életünk minden napján. Segíts, hogy mindenben a Te akaratodat, kívánságodat teljesítsük. Meváltónk nevében kérünk. Ámen.

— Ha elmulasztjuk olvasni a Bibliát, akkor vétkezünk Isten és önmagunk ellen. —

Teller B. Beatrix (Ontario)

47