Csendes Percek, 1963 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1963-05-01 / 3. szám

Olvassuk: Máté 8:5-13.

»Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út«. (Példabeszédek 14:12).

Egyszer midőn ismeretlen környéken autóztam, az országúton nagy útjelző táblához értem, amin egy melléké tra mutató nyíl felett, ez a felírás volt látható: »A legrövidebb útvonal a partvidékre«. Bár elindulásom előtt azt a tanácsot kaptam, hogy a főúton maradjak mindvégig, hirtelen mégis letértem arról. Nem haladtam messzire, máris rájöttem, hogy milyen szűk és kanyargós útra kerültem. Most már azon igyekeztem, hogy különösebb időveszteség nélkül visszajussak a főútra.

Isten is utat szabott nékünk az életben, amelyet ha mindenféle csalogató mellékutakért elhagyunk, sohasem érjük el a célt. »Van olyan út, amely helyesnek látszik az ember előtt, és halálra menő út«, mondja az Ige. A bűn, az Isten iránti engedetlenség útja veszedelembe, kárhozatra vezető út, de a Megváltó Krisztusba vetett hit útja az élet útja. »Mert a bűn zsoldja a halál; az Isten kegyelmi ajándéka pedik örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban«.

IMÁDKOZZUNK: »Kegyelmes Isten, Aki Krisztus által utat készítettél nékem is, hogy azon hozzád jussak, add, hogy ezt az utat meg is találjam. Segíts, hogy a világ csalogató fényei ellenére is teljes szívemből a Tied lehessek. Az Úr Jézus nevében, Aki bűneimért adta önmagát. Ámen.

— Azon az úton jutok az Atyához, amit Krisztus vére árán szerzett nekem. —

Elmer J. Merton (Ohio)

SZOMBAT, JÚNIUS 1.

34