Csendes Percek, 1963 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1963-03-01 / 2. szám

Olvassuk: Máté 28:1-10.

»Nincs itt, mert feltámadott, amint megmondotta . . . « (Máté 28:6).

Tegyük fel, hogy az angyal csak annyit mondott volna az asszonyoknak a sírnál: Nincs itt. Vagy ha még ezt tette volna hozzá: Testét elvitték. Akkor az üres sírral minden összeomlott volna s Istennek ígérete, mint szép álom oszlott volna szerteszét.

Az angyal azonban ezt mondotta: Nincs itt, mert feltámadott! Ezzel pedig minden reménység és minden ígéret valósággá vált.

Amint Athanasius, görög egyházatya írta a negyedik században: »A Megváltó hatalmasan munkálkodik minden nap, az embereket vonzza, meggyőzi őket az erényekről, tanítja őket a halhatatlanságra, szomjúságukat mennyei dolgokkal megelégíti, az Atya ismeretét megjelenti nékik, erősíti őket a halál órájában, megjelenti magát mindegyiküknek • . . Kit mondanánk azért halottnak? Halottnak mondhatjuk Krisztust, aki mindezeket cselekszi?«

IMÁDKOZZUNK: Mi Atyánk, dicsőítünk Téged, hogy a halált megfosztottad fullánkjától, s a sírt a győzelemtől. Hálát adunk Néked, aki a diadalmat nékünk adtad, a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen.

— Mivel Jézus feltámadott, a győzelem a miénk is a halál felett. —

Fred B. Wyand (West Virginia)

KEDD, ÁPRILIS 16.

49