Csendes Percek, 1963 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1963-03-01 / 2. szám

Olvassuk: János 19:5-18.

»És emelvén az ő keresztfáját, méné az úgynevezett Koponya helyre, amelyet héberül Golgothának hívnak.« (János ev- 19:17.)

Olvastam egyszer egy indián támadásról az amerikai történelem kezdetén. A férje mellett ott harcolt a felesége is, nyugodtan szembenézve a halállal, elfogadva mindent, ami éppen jön. Az asszony is tudta, a veszedelmeket, amik reá vártak, amikor elindultak a vadonba új otthont építeni. Sok sok hasonló történet van olyanokról, akik nyugalommal néznek szembe az élet bármilyen viszontagságával, ami éppen útjukba kerül, legyen az éppen a halál!

Jézus szembe nézett a kereszttel, tudván, hogy az a kínzásnak és a halálnak az eszköze Ő nem próbált elfordulni tőle. A kereszthalál megtagadása annyit jelentett volna, hogy Istennek az ember megváltására való tervét megváltoztatja.

Amint Jézus nyugalommal és bizonysággal tekintett a keresztre, tudván, hogy ezáltal is csak teljesíti az Isten akaratát, éppen így mi is nyugalommal szembenézünk az életünk keresztjével. így szolgálhatjuk a mi Istenünket, így leszünk áldás Isten kezében.

IMÁDKOZZUNK: Adj nyugodt szívet, Urunk, hogy az élet sötét oldalát is elfogadjuk, hogy méltónak találtassunk Téged megismerni és imádni. A mi Megváltónk nevében kérünk. Ámen.

— Ennek az életnek a fájdalmát a mennyei örvendezés váltja fel. —

McAfee K. Pál (New York)

KEDD, ÁPRILIS 9.

42