Csendes Percek, 1963 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1963-03-01 / 2. szám

SZOMBAT, ÁPRILIS 6. Olvassuk: Galata levél 2:17-21. »Elek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus « (Gál. 2:20.) Welch Herbert püspök mesélte el a történetet, hogy egyszer az egyik látogatása során egy otthonban talál­kozott egy fiúval. Az ifjú, hogy szórakoztassa a püspö­köt lejátszotta az egyik egyházi éneket hanglemezről, amelyet Glück Alma énekelt. Édesanyja azt mondta neki: »Béla, te ismered ezt az éneket olyan jól, miért nem énekeled el a hanglemezzel egyszerre a püspök­nek?« Béla rögtön megragadta az alkalmat: »Meg is te­szem, mondotta, a lemezjátszó gép mögé állok és úgy énekelek, hogy meg sem tudják mondani, melyik hang az enyém, és melyik Glück Almáé.« Ifjú hangja szépen összhangot adott a híres énekesével. A püspök megkérdezte: »Nem az-é az igazi keresz­tyén élet, ha úgy szólhatunk mint Pál: .Többé nem én vagyok, aki élek, hanem Krisztus, aki él bennem.’ Mint­ha valami körülöttünk emlékeztetné az embereket, hogy Krisztus a mi hitünk fejedelme. Nem lenne ez csodála­tos?« Ha azt akarjuk, hogy mások Krisztusról nyerjenek egy pillantást, az szükséges, hogy engedjük Őt bennünk élni s keressük azt, hogy mi is növekedjünk naponta az Ő követésében. IMÁDKOZZUNK: Istenünk, tégy bennünket jobb keresztyénekké ezen a napon, mindabban, amit cselek­szünk, vagy mondunk, úgyhogy mások lássanak meg valami Krisztusit bennünk- Ámen. — Mindent megcselekedhetek azáltal, aki engem megerősít. — Tuck E. Ernő (California) 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom