Csendes Percek, 1963 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1963-03-01 / 2. szám

SZERDA, MÁRCIUS 27-Olvassuk: Zsoltár 119-129-135. »A te igédnek summája igazság, és a te igazságod ítélete mind örökkévaló«. (Zsoltár 119:160). Sir Walter Scott, a híres író, halála előtt pár nappal könyvtárának az ablaka mellett ült egy karos székben. A folyó, a mezők, a hegyek tárultak elé. Arra kérte a vejét, hogy olvasson fel a könyvből. A veje nem tudta, hogy az apósa mire gondol, és azt kérdezte tőle, hogy melyik könyvből olvasson fel«­»Miért kérdezed? — szólalt meg Sir Walter Scott«. Csak egy könyv van«. Veje mindjárt tudta, hogy a Bibliáról van szó. Elő is hozta a Bibliát és haldokló apósának felolvasta János evangéliuma 14.-ik részét. Évszázadokon keresztül volt a Biblia különböző körülmények között élő külömböző embereknek inspi­ráció, vigasztalás, útbaigazítás és lelki erő. Hiszen az Isten Igéje támaszték az elesendőnek, a tántorgónak, lelki orvosság a betegeknek, ítélője a bűnösöknek, és iránymutatója az elveszettnek és eltévelyedettnek. A Biblia még ma is legtöbbet olvasott könyv, amelyből még ma is minden más könyvnél a legtöbbet nyomtat­nak. A Szent Írást semmi más könyv nem múlhatja felül-IMÁDKOZZUNK: Mennyei édes Atyánk; Áldunk Téged azért, hogy a Bibliában a Te szent akaratodat a mi édes magyar anyanyelvűnkön is olvashatjuk. Add, hogy ahol csak olvassák a Bibliát a mi nyelvünkön is, ott a mi népünk lélekben megújúljon és lélekben meg­erősödjék. Az Ur nevében kérünk, hallgass meg min­ket. Ámen. A Szent írásban mindig az Isten akaratát kell ke­resnünk. _ Sutton Borbála (New York) 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom