Csendes Percek, 1962 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1962-03-01 / 2. szám

HÉTFŐ, MÁRCIUS 26.

Olvassuk: Róm. 12:1—8.

»Jöjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket.« (Máté 11:28.)

Ha Krisztus nincs a szíveinkben, bizonytalanul vándorolunk az élet útjain. Viszont Jézussal, mint mindennapi útitárssal megelégedettek és biztosak leszünk jövőnkre nézve. Hogy Jézus velünk jöjjön, nekünk el kell határoznunk, hogy mindenben átengedjük magunkat az Ő akaratának. Átengedni magunkat annyit jelent, mint engedelmeskedni az Ő akaratának. Az átengedés tehát az akarat művelete, Jézus elfogadása és Isten parancsának teljesítése a bűn elkerülésére. Feltétel nélkül elfogadjuk az Ő hívását, hogy »Jöjj.«

Dwight L. Moody evangélista hallgatása után egy ifjú úgy érezte, hogy neki keresztyénné kell lennie. De többre volt szükség, mint ez az érzés. Teljes elhatározásra volt szüksége. Ő határozásának bizonyítására egy vonalat húzott a földön és azon átlépve, elindult a teljesen Krisztus útján.

A Jézus országához közel állók először teljesen át kell, hogy adják magukat Néki, hogy érezhessék a felszabadulást, bűneik alól és a megváltás békességét.

IMÁDKOZZUNK: Óh Atyánk, kérünk, hogy félelmünket old fel ama szeretet elfogadása által, mely Jézus kereszthalálával jutott kifejezésre. Segíts bennünket, hogy akaratunkat alárendelhessük a Te akaratodnak. A Megváltó nevében. Ámen.

— A lélek szabadságának elengedhetetlen feltétele az Isten akaratának való engedelmesség. —' ■ ' : ÍW! ; .Angus W. Muirden (Australia)

28