Csendes Percek, 1962 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1962-03-01 / 2. szám

Olvassuk: János evangéliuma 17:20—26. »Hogy mindnyájan egyek legyenek.« (János 17:21.) Jézus tudta, hogy földi élete befejezéséhez közele­dik. Gyengéd szeretettel előkészíti tanítványait arra a nagy küldetésre, amit rájuk akar bízni, hogy elvégezzék. Utolsó könyörgése az, hogy egyek legyenek Ő benne. Habozás nélkül tudott szembe nézni a golgotái Kereszt­tel, mert Ő és az Atyja egy volt. Krisztus azt akarja, hogy tanítványai minden idő­ben belekapcsolódjanak ebbe a nagy testvéri közös­ségbe. Ez a csodálatos egység lelkileg valósul meg. Szer­vezeti egység csak lelki egységből és égő összekapcsoló­dás utáni vágyból fakadhat. Krisztus azért imádkozott, hogy lélekben mindnyá­jan egyek legyünk Ő benne és az Atyában. Most amidőn az egyetemes imanapot megünnepeljük, lelkesedve üd­vözöljük egymást szerte a világon a Krisztusban való közösség csodálatos és boldog érzésével. IMÁDKOZZUNK: Istenünk légy segítségül, hogy •megszabadulhassunk azoktól a bilincsektől, amelyek megakadályoznak abban, hogy összhangba jussunk ve­led. Hadd szárnyalhassunk a te nagy szeretetedben, hogy találkozhassunk ott minden embertársunkkal hit­ben és reményben. Állítsd helyre ebben a nyug­talan világban a te békességedet és a te jelenlétednek örömét. Krisztusért kérünk. Ámen. — Ha Isten akarata szerint élünk, helyreállíthatjuk a világot úgy, ahogy ő azt tervezi. — Helen Kim (Korea) PÉNTEK, MÁRCIUS 9. (Egyetemes Imanap) 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom