Csendes Percek, 1962 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1962-03-01 / 2. szám

HÉTFŐ, ÁPRILIS 16. Ol^ssuk: Máté 8:5—17. »Mert azt, aki bűnt nem ismert, bűnné tette ére­tünk, hogy mi Isten igazsága legyünk Őbenne.« (II. Kor. 5:21.) Kínában egy misszionárius orvos a legjobb tudását és energiáját áldozta oda a szolgálatára. A legjobb akarattal munkálkodott, nem kímélt sem éjjelt, sem nappalt, csak hogy a szenvedő beteg embereken segít­sen. A hozzá tóduló sok-sok beteg szeretetével és ra­gaszkodásával viszonozta ezt a szolgálatot, mert meg­érezték, hogy milyen önzetlen áldozattal van irántuk. Valaki felfigyelt erre a ragaszkodó szeretetre, amely a betegek szeméből sugárzott és megkérdezte az egyik szenvedő embert. Miért szeretik úgy az orvost? Az egyszerű ember csak így válaszolt: »Uram Ő átvette az én betegségemet.« Az evangéliumból is ezt a bizonyságtételt halljuk kicsengeni. Jézus azért jött, hogy a beteg lelkek orvosa legyen. Ő maga mondta: »nem az egészségeseknek van szüksége orvosra, hanem a betegeknek. Mert nem az igazakat hívogatni jöttem, hanem a bűnösöket a meg­térésre.« Ő átvette az én betegségemet. Ő eleget tett az én bűneimért, mikor a keresztfára adta magát, hogy én meggyógyuljak és Isten igazsága lehessek Őbenne. IMÁDKOZZUNK: Óh Isten, bocsáss meg nékünk, hogy elzárjuk szívünket és nem árasszuk ki szerete­­tünket mások felé. Tégy alkalmassá kegyelmed által, hegy mások fájdalmát átvehessük a szívünkbe. Ámen. — A keresztyén szeretet, mindenkor hordozza a má­sok fájdalmát is. — John Paul Hankis (New York) 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom