Csendes Percek, 1962 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1962-03-01 / 2. szám

HÉTFŐ, ÁPRILIS 9. Olvassuk: Zsolt. 119:17—24. »Jövevény vagyok e földön, ne rejtsd el tőlem a te parancsolataidat.« (Zsolt. 119:19.) Midőn Booth Evangeline, az Üdv Hadsereg veze­tője betöltötte a 80-ik életévét, így szólt: »Minél többet látok a világ sötétségéből, annál inkább többet kívá­nok beszélni a világ világosságáról.« így nyilatkozik a lélek, mikor látja a fizikai és szellemi állapotát a világnak. Vannak kiknek szíve fáj azokért, akik nem akarják átadni magukat Istenne, akik nem ismerik Istennek csodatevő hatalmát, amely megszabadít attól az érzéstől, hogy idegenek vagyunk itt a földön. Isten az, aki iránytűt ad kezünkbe — életünk irá­nyításához. Isten az, aki parancsolatokat ad nekünk, amelyek elősegítenek bennünket a kegyelemben való növekedésben. Amikor gyakorlatba visszük át Krisz­tus tanítását, életünk figyelmessé válik embertársaink élete iránt és dicsőséget szerez Istennek. IMÁDKOZZUNK: Atyánk te vagy a forrása min­den világosságnak és lelki erőnek. Tudjuk azt, hogy Te ura vagy a világmindenségnek. Segíts bennünket, hogy vihessük a Te üzenetedet szerte a világban. Engedd, hogy tagjai lehessünk a Te országodnak és munkálkod­hassunk azért már itt e világban. Jézus nevében kérünk. Ámen. — Minél többet látok a világ sötétségéből, annál inkább hirdetni kívánom Isten üzenetét. — Elbert R. Moses, Jr. (Pennsylvania) 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom