Csendes Percek, 1961 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1961-01-01 / 1. szám

Olvassuk: Zsidókhoz írt levél 11:32—40. »A hit pedig a reménylett dolognak valósága és a nem látott dolgokról való meggyőződés.« Zsidókhoz 11:1. A Zsidókhoz Irt Levél tizennegyedik fejezetének is­tenfélő emberek hősies hitéről szóló beszámolója olvasá­sa után nem tudunk szabadulni attól a meggyőződés­től, hogy a hit hatalmas tettekben teljesedik ki. Abra­­hám és Mózes, Gideon és Dávid és az összes többi bi­zonyságát adta hitének. A jóakarat nem lehet tétlen; meg kell nyilvánulnia a kedvesség tetteiben és az emberségesség cseleke­deteiben. Az ember hite nem lehet tétlen; vállalkozó életekben és merész tettekben kell megnyilatkoznia. Kolumbusz hit által indult nyugatnak ismeretlen tengereken, nem tudva, hogy hová megy. De remény­kedett ott, ahol nem láthatott, álmodozott ott, ahol nem remélhetett és bízott ott, ahol nem álmodozhatott. A holnap világát hit által építjük abból a látomás­ból és lehetőségből, amit Isten ma ad nekünk. IMÁDKOZZUNK: Atyánk, köszönjük, hogy tud­tunkra adod, amikor életünket alacsony szintén éljük. Ilyenkor segíts, hogy új hitet nyerjünk és merészked­jünk ki a lehetőség és eredmény még ismeretlen meze­jére. A Mester szellemében ajánljuk fel imádságunkat és azt az imát is, amire Ö tanított: »Mi Atyánk, ki van a mennyekben ...« Amen. Pierce A. Károly (Kalifornia) PÉNTEK, FEBRUÁR 10. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom