Csendes Percek, 1961 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1961-01-01 / 1. szám

SZERDA, JANUÁR 11.

Olvassuk Thessalonikabeliekhez írt levél 5:4—15.

»Hű az, aki elhívott titeket.« 1. Thessalonika 5:24.

Hallottam, amikor egy ember így szólott a barátjáról: »József barátom, akit már húsz éve ismerek, tökéletesen megbízható és becsületes. A nehézségek közepette és a megpróbáltatások alatt a beléje vetett bizalmam sziklaszilárd talajra talált.«

A Zsoltárok Könyve beszél ilyen megingathatatlan bizodalomról: »Uram a te hűséged a felhőkig ér.« (Zsolt: 36:6). »Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján.« (Zsolt. 23:6) Ügy beszélnek ezek a sorok Isten hűségéről, mint egy mindennapi megtapasztalásról.

»Hű az aki elhívott titeket.« Milyen csodálatos fundamentum, erre fel lehet építeni az életet! Napi életünkben találkozhatunk szívet-lelket megkeserítő csalódásokkal, de Istenbe vetett hűségünk sohasem csal meg bennünket. Mellettünk áll és készen van arra, hogy a csalódásokból valami szép és áldott eredmény születhessen meg. Barátaink cserben hagyhatnak, Isten soha!

IMÁDKOZZUNK: Mi Atyánk, tudjud, hogy akik Benned bíznak azoknak erejök megújul. Adj nekünk erőt és türelmet, hogy várjunk Reád és elnyerhessük a bizodalmát és az erőt arra, hogy eredményesen szolgálhassunk Tégedet. Megváltónk nevében kérünk, aki így tanított imádkozni. »Mi Atyánk ki vagy a mennyekben __« Ámen.

Mifchsll J. Clifford (Anglia)

13