Csendes Percek, 1960 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1960-01-01 / 1. szám

Az aranyszabály.

Péntek, február 12. Olvassuk: Zsoltárok 91:1-6.

»A jótéteményben pedig meg ne restüljünk; mert a maga idejében aratunk, ha el nem lankadunk.« (Gál. 6:9.)

EGY bizonyos községben élt egy istenfélő asszony, aki nagyon szeretett mindenkit. Ha betegség, bánat vagy baj kopogtatott be barátai és szomszédai ajtaján, ő mindig kész volt segíteni. Ha azt látta, hogy egészen idegen emberek szorultak segítségre, akkor is szívesen segített.

Férje eléggé önző ember volt és sokszor türelmetlenül viselkedett, mikor látta, hogy felesége mennyit segít másokon. De egy nap a baj hozzájuk is bekopogott. Felesége súlyosan megbetegedett. Akkor viszont bőven visszakapta mindazt a segítséget, amit ő adott másoknak. Barátai és szomszédai, akik hálásak voltak neki, mind ott voltak, és nemcsak őnéki, hanem a férjnek és gyermekeinek is segítségére siettek.

Ennek láttán a férj is rá jött arra, hogy felesége jól tette, hogy mindig kész volt a bajbajutott embereken segíteni, és hogy valóban a maga idejében aratunk, ha el nem lankadunk.

IMÁDKOZZUNK: Mennyei Atyánk, aki sohasem hagyod cserben gyermekeidet, kérünk, erősíts minket, mikor fáradtak és csüggedtek vagyunk. Engedd, hogy jó cselekedeteinket Neked ajánljuk fel, és igyekezzünk másokon mindig segíteni. Krisztus nevében, Amen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK: Mikor Krisztus nevében másokon :.egítünk, akkor szolgáljuk Istent legjobban.

Stephens Rudolph Ruth (Arkansas)

NAPI BIBLIAOLVASÁS: Ap. Csel. 18:22-19:22.

47