Csendes Percek, 1960 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1960-01-01 / 1. szám

Mindenre elég nekünk Krisztus!

Szerda, január 13.

Olvassuk: Filippi lev. 4:13-20.

»Mindenre van erőm a Krisztusban, Aki engem megerősít.«

(Filippi 4:13).

EGY KIS GYERMEK minden erejével azon volt, hogy egy nagy szikladarabot felemeljen. Édesapja megszólította: »Fiam, belevetetted minden erődet?« »Igen, édesapám!« kiáltotta vissza a verejtékező kis legény. Atyja visszakiáltott: »Biztos? Hívtál már engemet is, hogy segítsek?«

A mi erőnk kicsiny, de Isten Igéje így szól: »Mindenre van erőm a Krisztusban, Aki engem megerősít.«

így azonban csak az válaszolhat, akinek szívében Jézus Krisztus, mint drága Megváltó és Úr él. S Krisztus csak annak a szívébe költözik be, aki megnyitotta szíve ajtaját előtte.

Newton Fort József, a híres prédikátor így fejezte ki ezt a drága igazságot: »Nem az számít, hogy mi ér bennünket, hanem hogy miként válaszol a bensőnk arra és hogy miként viselkedünk azután.« A fenti szentigét csak az teheti magáévá, aki Isten békességét rejti a szívében. Békesség, Istentől való békesség pedig egyedül csak az Úr Jézussal együtt kettesben költözik be az emberi szivekbe.

»Szívembe jöjj, szívembe jöjj! Jöjj szívembe Úr Jézus!

Ó jöjj ma még, lakója légy! Jöjj szívembe Úr Jézus!«

IMÁDKOZZUNK: Kegyelmes Atyánk, magunkban való erőlködésünk helyett adj kegyelmet, hogy Jézus Krisztust szívünkbe zárjuk, így az O békessége nékünk is osztályrészünk legyen és mi is elmondhassuk: »Mindenre van erőm a Krisztusban, Aki engem megerősít!« Az Ő szent nevében. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK: Befogadtam-e én már Jézust a szívembe?

Martin Dena (Kalifornia)

NAPI BIBLIAOLVASÁS: Lukács 2:21-38.

17