Csendes Percek, 1959 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1959-01-01 / 1. szám

Kedd, február 24 Olvasd Zsoltárok 85:1-10 “ Megjegyezzétek, amit hallotok: A milyen mértékkel mér­tek, olyannal mérnek néktek.” (Márk 4:24.) ¥mé egyik barátom egyszerű története, aiki megosz­­m tóttá* víztartálya vizét szomszédaival, egy nagyon száraz nyár alkalmával. Mivel nem esett eső és a viz kifogyott a tartályukból sokan kénytelenek voltak a városból vizet hordani házaikba. Barátunk felesége később panaszkodni kezdett fér­jének, hogy az ő tartályuk vize is kifogy lassan. Vi­gyáztak vizkészletiükre és éjjel-nappal mérték a víz állását napokon keresztül. Legnagyobb meglepetéslükre a viz mindig ugyanannyi maradt. A 'vizsgálat közben fedezték fel, hogy kútjukba egy üdítő friss forrás ve­zetett — ezért nem fogyott ki a vizük. Addig, amíg meg nem osztották vizüket mással •— nem tudták, hogy milyen értékes az ő fcútjuk. Vízellátásukat Isten jósága biztosította, mely éveken keresztiül ismeretlen volt előttük. Nagyon sokszor mi is csak akkor tudjuk meg­­állapitaim, hogy mennyi mindenünk van, amikor azt másokkal is megosztjuk. IMÁDKOZZUNK: Drága Mennyei Atyánk, hálatelt szivvel emlékezünk a te sok-sok áldásaidról és kifogyhatatlan gondosko­dásodról. Fogadd el a mi alázatos imáinkat és köszönetünket. Se­gíts bennünket naponként, hogy könyörületes szivüek legyünk azokhoz, akik szükségben vannak. Ámen. MA EZEN GONDOLKOZZUNK: Amikor mi segíteni akartunk a nélkülözőkön, Isten készen tartja számunkra a lehetőséget a segítésire. Henry M. Zimmermann (Ohio) Napi bibliaolvasás — Máté 13:1-23 Keresztyéni könyörületesség

Next

/
Oldalképek
Tartalom