Csendes Percek, 1959 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1959-01-01 / 1. szám

“Minden szőlövesszőt, amely énbennem gyümölcsöt nem te­rem lemetsz, mindazt pedig, amely gyümölcsöt terem megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen.” (János 16:2.) j^INDEN évben az első tavaszias, február napon időt szakitok magamnak, hogy szőlőtőkéimet meg­metsszem. Amikor beköltöztünk jelenlegi otthonunkba, a széleken ültetett szőlőtőkék el voltak hanyagolva cs igy nagyon kevés gyümölcsöt teremtek. Egy barátom megtanított arra, hogy kell a szőlőt metszeni. Miután erősen megnyestem őket, féltem, hogy nem lesz szőlőm. Ősszel azonban bőségesen volt mézédes, elsőrangú szőlőm. Az én szerető Uram jön, hogy lemetsző az én ön­törekvésem és erőtelein szolgálatom gyümölcsfélén á­­gait, hogy útat készítsen az ő megújító kegyelme, és 3re>je számára. A metszés folyamata fájdalmas, de fu­tom, (hogy az én mennyei Atyám a sző’őmives. Amikor pfogadom segítségét a béke uj óriás-hullTámát érzem és biztos vagyok abban, hogy ő velem van. Az életnek áj értelme van számomra, amint az Ő akarata iránt való bngedelimességben és abban a reményben élek, hogy gyümölcsöt teremthetek az ö számára. MÁDKOZZUNK: Mi Atyánk köszönjük Néked, hogy Te jgy vigyázol mindnyájunkra, mint szeretett és féltett gyermekeid­­-e. Metszd le a mi életünk halott ágait és árassz el minket újból Izent Lélekkel. Segíts minket, hogy megmaradjunk és árassz el ninket újból Szent Lélekkel. Segits minket, hogy megmaradjunk <risztusban, a mi élő szőlőtőnkben és gyümölcsöt teremjünk Ne­­<ed. A Te Fiad nevében. Ámen. tlA EZEN GONDOLKOZZUNK: Isten útja iránt való engedelmesség gyümölcstermő életet elent. Laura S. Emerson (Indiára) Napi bibliaolvasás — Lukács 7:1-17 Isten útja iránt való engedelmesség Csütörtök, február 19 Olvasd II. Timotheus 2:19-26

Next

/
Oldalképek
Tartalom