Csendes Percek, 1959 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1959-07-01 / 4. szám

Kik a boldogok

Péntek, augusztus 21 Olvasd: 11. Korinthusbeliekhez 4:8-18

“Boldogok, aki háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a menyeknek országa.” (Máté 5:10.)

ÍZ egyház első 'napjaiban sok keresztyén volt kiválasztva arra, hogy hitéért szenvedjen. Pál hosszan számol he arról, hogy Krisztusért mi mindent kellett elviselnie. Megverték, megkövezték, hajótörést szenvedett és he is börtöiniöizték. Sokszor halálra is ítélték a keresztyéneket, mert nem adták fel hitüket.

Keresztyén társaik nagy tiszteletben tartották őket, mert Urunkért mártírokká lettek. A mártír szó görög szó'. Az Ujj-Testamenturnban úgy van lefordítva, hoigy “tanú”.

Ez azt jelenti, hogy azok akik Krisztust hirdetik másoknak, ezt nem csupán szóval kell cselekedniük, de életükkel is. Mi csak akkor ’vagyunk igazán az Ő tanúi, ha szenvedünk érte.

Amikor István az első keresztyén vértanú kegyelemmel éls hatalommal telítve állott vádlói előtt, “a tanácsban üllőik mindnyájan olyannak látták az ő orcáját, mint egy lamigyalnak orcáját.” (Apostolok Cselekedetei 6:15) Mi is csak önmagunk és cselekedeteink által hirdetjük Krisztust.

IMÁDKOZZUNK: 6 Urunk, köszönjük Néked, hogy megbíztál bennünket is arra, hogy másoknak hirdessük Krisztust. Adj nékünk kegyelmet ahhoz, hogy a mi életünkkel úgy tanúskodjunk Rólad másoknak, hogy az embereket arra késztessük, hogy Téged szeressenek és szolgáljanak. Megváltónk által kérünk. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Azok tanúskodnak a legjobban, akik életük által tanúskodnak.

Maldwyn Edwards (Anglia) Napi bibliaolvasás — Daniét! 2:12-30