Csendes Percek, 1959 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1959-03-01 / 2. szám

Miért örvendeznek a keresztyének? Vasárnap, április 26 Olvasd Máté 6:9-15 “Isten légy irgalmas nékem bűnösnek.” (Lukács ev. 18:23.) M IUTÁiN Tamáskát édes-anyja ágyba fektette és szépen betakarta, azt kérdezte tőle: “Eltetted-e rendesen játékaidat ? ” “Igen csak a mackót nem” — válaszolta Tamáska. “Miért nem tetted el a mackót?” “Mert rossz fiú volt” — magyarázta Tamáska. “Büntetésiül a sarokban kell állania egész éjszaka. Hol­nap majd megbocsátok neki, ha el nem felejtem.” Isten nem olyan mint a gyerek, vagy mint sok felnőtt. Ő nem vár holnapig, hogy megbocsásson gyer­mekeinek, ha vétkeznek. Büwbocsámata sem azon mu­kk, hogy vájjon megemlékezik vagy megfeledkezik ró­lunk. ö mindig kész a bocsánatra valahányszor meg­bánjuk bűneinket és bocsánatát kérjük. A keresztyének örvendeznek abban, hogy Isten jól ismer bennünket, ismeri gyengeségeinket, de mindig ad új a lkaimat szá­munkra. Ha Krisztus nevében kénjük, hogy bocsásson meg nekünk, örömünk lesz abban, hogy bűneink meg­bocsátást nyernek. IMÁDKOZZUNK: Mi Atyánk, szeretnénk közelebb jutni Hozzád, kérvén Téged, hogy bocsásd meg és felejtsd el bűneinket. Taníts és erősíts bennünket, hogy követhessük nyomdokait Mes­terünknek, ki imádkozni tanított minket e szavakkal: “Mi Atyánk, ki \agy a mennyekben ... Ámen.” MA EZEN GONDOLKOZZUNK: Isten nem felejti el a bűnöst, de elfelejti a bibit. A. E. Purviance (Alaszka) Napi bibliaolvasás — I Sámuel 18:1-16

Next

/
Oldalképek
Tartalom