Csendes Percek, 1958 (6. évfolyam, 31-36. szám)

1958-03-01 / 32. szám

Olvasd: II. Korinthus 5:14-21. “Azokáért a ki a Krisztusban vagyon, újteremtett állat legyen: a régiek elmúltak, imé mindenek megújul­tak.” Korint. II. 5:14-21. A MI vasárnapi iskolai felügyelőnket mindenki szeret­te és tisztelte, aki csak ismerte. De nem mindig becsülték ennyire, mert volt egy idő, amikor igen bű­nös életet élt, amelyik csaknem tönkretette családi életét. Életének ebben az időszakában, minden évben egy­szer arra kérték, hogy énekeljen annak az egyháznak az énekkarában, amelyikben felnevelkedett és amelyik­nek édesanyja buzgó tagja volt. Egyik évfordulón édes­anyjának kedvelt éneket énekelték: “Lehet-e az, hogy a Megváltó vére, Nyereségemre szolgál majd végre?” Ahogy énekeltek, betöltötte édesanyjának emléke a gondolatát és összeszoritotta a szivét. Ezen az éjszakán nem tudott aludni. Az ének annyira meggyőzte életé­nek bűnösségéről, hogy Istenhez fordult bü»bocsánatért. Krisztus Jézus által új emberré lett. Hálából azután egy másik kérdésen tűnődött: “Csodálatos szeretet! Hogy érthetem, Hogy Te, Uram meghaltál érettem?” imádság Mindenható Isten, hálát adunk Neked, hogy Te meg tudod menteni mindazokat, akik hittel közelítenek Hozzád. Sugározd szeretetedet a mi szivünkbe, hogy megismerhessük annak átfor­máló hatalmát Krisztusban. Az ő nevében kérünk. Ámen. MA EZEN GONDOLKOZZUNK: “Mert a Krisztusnak szerelme szorongat minket.” (II. Kor­­rintliUB 5:14.) George W. Moore (Ontario) Uj Élet a Krisztusban MÁRCIUS 20, CSÜTÖRTÖK Napi bibliaolvasás — Lukács 12:1-30

Next

/
Oldalképek
Tartalom