Csendes Percek, 1958 (6. évfolyam, 31-36. szám)

1958-03-01 / 32. szám

EDELFEDT ALBERT: KRISZTUS ÉS MÁRIA MAGDALÉNA Fedőlap-kép magyarázat, irta Nathan L. Albert Edelfeld Albert (1854-1905) Finnországban, Borgan született svéd és finin szülőktől. Kitűnő nevelés után úgy határozott, hogy feistő iesz. Helsinkiben, Antwerpenben, Parisban tanúit. Történel­mi festményei csakhamar népszerűvé tették Skandináviában min­denfelé. Kiváló arcképeinek egyike Louis Pasteur-ről a nagy tu­dósról kés'zült laboratóriumában. Edelfeit-nek ötvenöt éves korában bekövetkezett halálát az egész nemzet maggyászolta. A fedőlapunkon levő képhez az ihletet — az eredeti az Ate­­neum Képcsarnokban van, Helsinkiben — Edelfeldt egy régli finn népdalból vette, amelyik Jézusról, a szegény pásztorról és Mária Magdalénáról, mint egy gazdag földbirtokos leányról szól. Mária Magdaléna abban a népviseletben van megfestve, amit a kareliiai asszonyok hordanak. A környezet a finn tengerpartján elterülő Haiko öböl festői szépségű helye. A tükörslmaságú viz a látóhatárig terjed. A nap­sugarak karesvi nyírfákon törnek át ezüstös sugárral és úgy veszik körül a Megváltó fejét, múlt fénykoszorú. Mikor Mária Magdaléna találkozik Krisztussal, életében elő­ször kell szembenéznie életének teljes, igazi képével. Mely lelkd­­ismeretfurdalásában térdre esik és buzgón imádkozik, hogy Jézus bocsásson meg neki. Jézus arcának bensőséges irgalimassága és jobb kezének kedves kifejezése tanúsítja, hogy megáldja őt egy új és megváltott élettel. Talán sajnálhatjuk, hogy Edelfelt őszinte törekvésében, mellyel át akarta hidalni azt a távolságot, amely Jézus korától elválaszt bennünket, egy reális festői stílust választott, amelyik különösen Magdaléna ábrázolásában szinte fényképészeti hatást ad. Ez azt a benyomást keltű bennünk, hogy benne egy különleges sze­mélyt látunk inkább, mint a bűnös emberiség egyik idő felett álló képviselőjét. Ennek az asszonynak a történetét, aki mind addig bűnös volt, ameddig nőm találkozott Jézussal, úgy emlegették évszáza­dokon keresztül, mint Isten irgalmának nagy jelképét, amelyik az örökkéélő Krisztusban vetett hitén keresztül elveszi a bűntől beteg lélekröl a vétek nyomasztó súlyát. Ez a történet arról biz­tosit bennünket hogy egyetlen férfinek vagy nőnek sem kell két­ségbeesnie. Akik hisznek a Megváltóban és őszinte megtéréssel akarnak új életet élni, biinbocsánatot és benső békét találnak őbenne, aki nem azért jött, hogy megítélje a világot, hanem, hogy megmentse.

Next

/
Oldalképek
Tartalom