Csendes Percek, 1958 (6. évfolyam, 31-36. szám)

1958-01-01 / 31. szám

OLVASD: János evangélioma 6:25-35. “Én vagyok az életnek kenyere." János 6:35. f ZEN a napon, Világ Imanapon keresztyének a világ minden sarkán, a Csendes Óceán szigetein és Afri­kában és Indiában és Európában együtt emelik fel kiál­tásukat az ég trónusához. Imanapi elmélkedésük témája is közös. Arról gon­dolkoznak majd és kell neked is gondolkoznod, hogy a mi drága Urunk Jézusunk az ‘"Életnek Kenyere”. Ahogy kenyér nélkül elpusztul az emberi élet, úgy pusztul el a keresztyén ember az ő drága Ura és Megváltója nél­kül. Hogyan is mondhatja valaki magát keresztyénnek, ha nem él Krisztusával, ha nem követi Őt nap mint nap, ha nem az ő erejére támaszkodik és ha nem Őt hirdeti szóval, cselekedettel és a maga életével. Hallgasd csak, amint te imádkozol, veled együtt száll millió keresztyén imádsága a mi közös Urunkhoz. Nem vagyunk egyedül. Velünk van e nyomorult világ minden keresztyéné és velünk van a. mi nyomorult éle­tünk megváltója, élhező életünk megelégitő kenyere: Krisztus/. IMÁDKOZZUNK! Uram, a fáról lehulló levél arról beszél, hogy a levél mögött és a törzs mögött ott van a fa gyökere. így mi is, amikor e világ csodáit szemléljük, a csodák mögött ott látjuk azt, aki e csodá­kat cselekedte. E mai napon mi is beleelegyedünk a legnagyobb csodába: szemtől-szembe állunk Teremtőnkkel és az imádság ál­tal beszélünk vele. Áldd meg imaéletünket Atyánk, hallgasd meg beszédünket a Krisztus által Ámen. MA EZEN GONDOLKOZZUNK: Meghall ja-é az én imádságomat az Ur? Evans Libby Miriám (New York) PÉNTEK, FEBRUÁR 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom