Csendes Percek, 1958 (6. évfolyam, 31-36. szám)

1958-01-01 / 31. szám

OLVASD: Efézusi levél 2:14-22.

“Azért immár nem vagytok jövevények és zsellérek, hanem polgártársai a szenteknek és az Isten házanépe.” Efézus 2:19.

ÄZON a nyáron, miikor leányunk nyolc éves volt, ellátogattunk New Yorkba. Érdekelték a nagy épületek és a nevezetességek. Nagy kíváncsisággal figyelte az elrohanó embereket, akiket látszólag csak saját ügyüik érdekelt. Ezek az emberek neki idegenek voltak.

Vasárnap elmentünk a templomba. Szívélyesen fogadtak, bemutattak a mellettünk ülőknek,. Énekeskönyvüket velünk megosztották. Mindnyájan azt éreztették velünk, bogy otthon vagyunk.

Mikor kabátujjamnál fogva magáihoz húzott, hallottam Patrícia suttogását: “Édesapám, ezek az emberek annyira nagyon különböznek az utcán levőktől. Rendesebben cselekesznek és másképp is beszélnek. Édesapám, ezek az emberek itt a templomban olyanok, mint az otthoniak.” Még a nyolc éves gyermek is észrevette a különbséget.

Krisztus az oka a különbségnek. Ő meg tudja változtatni és tanítványává tudja tenni akármelyik férfit, nőt vagy gyermeket, aki magát Neki őszintén átadja.

IMÁDKOZZUNK!

Oh Uram, formálj át engem Krisztus példájára. Alakits át az ö lelki képmására. Hadd legyek én is a Te tulajdonod és halljalak hozzám szólni: “Ez az én fiam, akiben én gyönyörködöm.” Az ő nevében kérlek. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Lehet, hogy nem szeretem magamat úgy, amint ma vagyok, de nem szükséges igy maradnom; Isten engem meg tud változtatni.

Hughes J. Aubrey (Virginia)

SZOMBAT, FEBRUÁR 8.