Csendes Percek, 1958 (6. évfolyam, 31-36. szám)

1958-09-01 / 35. szám

Vasárnap, szeptember 21 Olvasd 5. Zsolt. 1-8

Uram, figyelmezz szavaimra; értsd meg az én sóhajtásomat! (5. zsolt. 2)

IATAL cselédünk férjhez ment egy távoli gazda* eágba. Évek teltek el anélkül, hogy láttuk volna. Egy napon azután eljött hozzánk, fekete gyászruhában. Férjét megölték, özvegyen maradt három kis gyerekkel. Hozzánk jött bánatában, kétségbeesésében, a régi barátokhoz segítésért.

Az imádkozás az a mód, ahogyan Atyánkkal érintkezünk és segítségét kérjük a szükség órájában. Tudjuk, Ő jó és kegyest De nem bántja-e lelkiismeretűnket, ha úgy várjuk az Ő áldását, az ő segítségét, hogy nem vagyunk Vele állandó, szoros kapcsolatban?

Tudjuk, hogy Jézus naponta megkereste Atyját. A tanítványok kérték, tanítsa őket imádkozni. Ők is tudták, hogy ez az egyetlen módja a Vele való kapcsolat megtalálásának.

Mi is érezzük annak szükségét, hogy mindig közel legyünk Istenhez, megértve, hogy imádkozás nélkül nem lehetünk jó keresztyének.

IMÁDKOZZUNK: Szerető Édesatyánk, erősítsd bennünk

az imádkozás vágyát. A Veled való együttlét eredményeképen segíthessük még jobban embertársainkat. Add nekünk a Te békédet, kérünk, Megmentünk és Megváltónk nevében. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Hittel erősített imádkozás békességet ad.

Leticia G. Hidalgo (Bolivia) Napi bibliaolvasás ■— Márk 8:1-38

Az imádság által nyert békesség.