Csendes Percek, 1958 (6. évfolyam, 31-36. szám)
1958-09-01 / 35. szám
ISTEN IGÉJE Á Szentirás tele van isteni ajándékkal és erényekkel. A nemkeresztyén könyvek semmit sem tanítanak hitről, reményről, vagy szeretőiről; ezekről nem tudnak semmit sem; csak a jelent látják és amit az emberek érzékszerveikkel felfoghatnak és megérthetnek. Nem tekintenek mélyebbre reményért, vagy Istenbe vetett bizalomért. Ezzel szemben nézzük meg, hogy a Zsoltárok, vagy Jób könyve hogyan vélekedik a hitről, reményről, megnyugvásról és imáról; egyszóval a Szentirás az egyetlen az összes könyvek között, amelyik bőséges vigasztalást ad minden szerencsétlenség és megpróbáltatás kö'zött. Megtanít bennünket arra, hogy meglássuk, megérezzük, megragadjuk és megértsük a hitet, a reményt és szeretetet, sokkal mélyebben, mint az emberi ész arra egyáltalán képes; és amikor a bűnünk szorongat bennünket, megtanít minket arra, hogy ezek az erények világítanak a sötétségben, és arra hogy ezután a Szegényes és nyomorúságos földi életünk után, van még egy másik, egy örökkévaló élet is. Nekünk nem szabad kritizálni, magyarázgatni a Szent'irást a mi értelmünkkel, hanem szorgalmasan, imádsággal gondolkodni felette és keresni az értelmiét. A bűn ,és a kísértés alkalmat ad nekünk arra, hogy jobban megismerjük és megértsük a Szemtirást, a tapasztaßat és gyakorlat által. Ezek nélkül mi sohasem érthetjük meg azt, akármilyen szorgalmasan is olvassuk vagy tanulmányozzuk. A Szent Lőlek kell, hogy a mi tanító mesterünk és oltalmazónk legyen; ne szégydlje a fiatalság, hogy ettől a megvilágositó Létektől tanuljon. Amikor engem kísértések ostromolnak, azonnal megragadom a Biblia valamelyik versét, amit Jé'zus kinál nekem; ő meghalt érettem, és én ebből végtélen vigasztalást meritek. Oh, micsoda nagy és csodálatos dolog is az, ha valakinek a kezében van az Isten Igéje. Ezzel minden időben boldoggá tehetjük magunkat és biztonságban lehetünk, sohasem fog hiányozni számunkra a vigasztalás, mert mindenkor magunk előtt fogjuk látni minden fényességében a tiszta és egyenes utat. Aki szem elöl téveszti Isten Igéjét, kétségbe esik; a menny szava nem biztatja többé; csak szivének bűnös törekvését követi, és ennek a világnak a hiábavalóságait, mely őt a pusztulásba sóderja. Biztos pai'zs az Isten igéje; jobb és tisztább, mint a tűzben megpróbált arany, semmit sem vészit értékéből, hanem ellenáll és legyőzi a dühös tűz minden hatalmát; éppen igy, aki hisz Isten szavában, mindent legyőz és mindörökké biztonságban marad, minden szerencsétlenséggel szemben, mert ez a paizs semmitől sem reszket, sem ördögtől sem pokoltól. Luther Márton, “Asztali beszélgetés”
