Csendes Percek, 1958 (6. évfolyam, 31-36. szám)

1958-07-01 / 34. szám

Krisztus a Jó Pásztor “Az Ur az én pásztorom, nem szűkölködöm.” Zsolt. 23:1 NINIEK a zsoltárnak első verse hatalmas vigasztalást és reménységet adott sóik százmillió embernek több mint húsz évszázadon keresztül. A statisztika bizonyára kimutatná, hogy ezt a verset tanulták és ismételték, csendes meditációkban — a legtöbbször, minden más bibliai verte felett. Igen ritkán vettük figyelembe azt a tényt, hogy a hűséges pásztor nemcsak szereti a juhait, hanem meg is nyírja őket. Ez azt jelenti, hogy ha az Ur a mi Pásztorunk, akikor számitanunk kell arra, hogy ő meg is nyír bennünket. Másszóval, mi nemcsuipán élvezzük Pásztorunk szeretetét és védelmét, hanem mindenünket oda kell adnunk engedelmesen Krisztusért, az Ő egyhá­záért és népéért. Tehát állandóan szemünk előtt kell, tartanunk azt hogy keresztyén életünk szükséges része a hajlandósá­gunk az iránt, hogy meglegyünk “nyirva”. Ezt nem mint prédikátor mondom, hanem mint képzett közgaz­dász. Sir Newton Izsák hivatkozott a pásztor ezen tör­vényére, mint az őáltala hozott törvények illiusztráció­­játa. IMÁDKOZZUNK: Istenem, hadd lehessek bőkezűbb az időmmel, gondolataimmal és pénzemmel Krisztus egyházának és szükséget szenvedő népének megsegítésére. Segíts engem mind­ezek megcselekvésére, Krisztus, a Te Fiad, a Jó Pásztor nevé­ben és szellemében. Ámen. MA EZEN GONDOLKOZZUNK: Igyekezzünk többet adni időnkből és mindenünkből amink, van a ml; Pásztorainknak, Jézus Krisztusnak. Roger W. Babson (Massachusetts) Napi bibliaolvasás: Zsolt. 40:1-17 Vasárnap, augusztus 10 Olvasd Zsolt 145:8-18

Next

/
Oldalképek
Tartalom