Csendes Percek, 1958 (6. évfolyam, 31-36. szám)

1958-07-01 / 34. szám

Az Uri imádság

“És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek." iv.áté 6:11

yOLT egy idő, amikor úgy éreztem, hogy az imádságaim tulajdonképen nem is érik el a mennyei Atyát. Nehogy az imádságaimba valami hiba csússzék bele, úgy határoztam, hogy kizárólag az Ur Imádságát fogom' használni. De beleütköztem lés fennakadtam ebbe a kérésbe: Bocsásd meg a mi vétkeinket, miiképeu mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőiknek.

Elkezdtem vizsgálni magamat, s csodálattal kellett belátnom, hogy bizony vannak személyek, akikkel szemben nem bocsátottam meg. Felvettem hát a kapcsolatot személyesen azokkal, akik elérhető közelségiben voltaik, a távoliakat pedig levélben kerestem fel. Bocsánatot kértem tőlük helytelen álláspontomért.

Néhány évvel később felkértek, hogy az USA egyik theolégiai szemináriumban beszéljek, s ekkor beszámoltam erről a tapasztalatomról!., A Dékán felkért az összejövetel végén, hogy imádkozzam el a Miatyánkot. Miikor a “Bocssád meg a mi vétkeinket . . .” szakaszhoz értünk, megrázó csendesség volt érezhető a levegőben. A fiatalemberek egy része sírni kezdett. Azon a napon ez az ima sose fejeződött be.

IMÁDKO ZZUNK: Atyánk, tisztítás meg sziveinket minden másokkal szembeni előítélettől, rosszindulattól, megbocsátani nem akarástól. Segíts valóban megbocsátani, az ellenünk vétkezőknek, hogy nekünk is legyenek megbocsátva az ellened elkövetett bűneink. A Te szent Fiad nevében kérünk ... Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Megboosátok-e úgy másoknak, mint ahogy szeretném, hogy nekem megbocsássanak. Merrel Vories Hitotsuyanagi (Japán)

Napi bibliaolvasás: Eszter 4:1-17

Szerda, augusztus 6

Olvasd Máté 6:9-15