Csendes Percek, 1958 (6. évfolyam, 31-36. szám)

1958-07-01 / 34. szám

Isten a természetben

“Mily számtalanok a Te müveid,, Uram! Mindazokat bölcsen megalkottad, és betelt a föld a Te gazdagságoddal.” Zsoltár 104:24

Három évvel ezelőtt a férjemmel együtt meglátogattam Mindanao-ban, a Fülöp szigeteken, egy kis kezdő, de törekvő egyházat. Hatalmas ültetvényeken, sáros utakon kellett gyalogolni, mig elértünk a falut.

Az utunk közepe felé lehettünk, amikor megálltunk egy pár percre pihenni. Amint körülnéztem és láttam a gyönyörű pálmákat, a kéklő hegyeket, a csobogó patakot, a szép zöld mezőt, nem tehettem, hogy szivemben hálát ne adjak Istennek mind e sok szépségért, amit az én számomra is létrehozott teremtő szavával. Úgy éreztem, mintha a madarak is csicsergő énekükkel az Istennek adtak volna hálát. Úgy tele volt a szivem a hálaérzésével.

Miután kipihentük magunkat ismét útra keltünk. Mentünk mig a falut elértük, ahol Istentiszteletet tartottunk. De micsoda templom volt. A zöld mező, a fák, a hegyek voltak a falai és a csoda szép kék ég volt a boltozata, és éreztük, hogy Isten ott volt köztünk. Csodálatos lelki élmény volt egy ilyen templomban imádni az Istent.

IMÁDKOZZUNK: A föld minden szépségéért, az égbolt gyönyörűségéért, a lelki élet boldogságáért legyen Uram neked hála és dicsőség. Add, hogy kezed munkájának szépségét megláthassam mindenütt, de leginkább abban a szeretetben, am't adtál nekem az Ur Jézus Krisztusban. Add, hogy méltó legyek ma is erre a szeretetre. Az Ur nevében kérlek! Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

E földön tli minden népnek, az Ur Istent dicsérjétek.

Valencia L. Manuela (Fülöp sziget) Napi bibliaolvasás: Példabeszédek könyve 2:1-22

Hétfő, julius 7

Olvasd Zsoltár 104:16-24