Csendes Percek, 1958 (6. évfolyam, 31-36. szám)

1958-05-01 / 33. szám

CSÜTÖRTÖK, JUNIUS 19.

Olvasd: Efézusi levél 1:15-23.

“Krisztus is szerette az egyházat, és önmagát adta azért.’’ (Efézus 5:25.)

KÖRÜLBELÜL harminc évvel ezelőtt, amikor Kínában igen erős volt a keresztyén ellenes mozgalom, egy fiatalember előtt nagyon lebecsmérelték a keresztyén egyházat.

A fiatalember, aki maga is keresztyén volt, így felelt: “Sok mindent nem értek, de egyet tudok, hogy a szüleim nagyon szegények voltak s ha nem lett volna keresztyén missziói iskola, sohasem tanulhattam volna. Feleségem és sok barátom keresztyén s bizony nem olyan életet folytatnak, mint amilyenről ti beszéltek.”

Erre nem volt mit válaszoljon a keresztyén egyházat lés a keresztyéneket annyira támadó ellenség.

Szeretem egyházamat, mert érzem, hogy benne és általa nap mint nap növekedem. Szükségem is van az egyházra, ahogy a nyájnak is szüksége van az akolra. Nem hagyom el az egyházamat, mert az én egyházam sem hagy el engemet sohasem. Dávid királlyal együtt mondom, a 84'. zsoltár' szavaival, hogy “inkább vagyok az én Istenem házában szolga, mintsem lakozzam a gonoszok sátorában.”

Miért szeretjük az Egyházat?

IMÁDSÁG

Mennyei Atyánk, megköszönjük Néked, hogy a Te öröktől fogva való terveid szerint a Te Egyszülötted, a mi Megváltó Urunk vére hullásával megalapította az egyházat e nyomorult földön. Engedd meg hogy földi nyomorúságaink mennyei örömökké változzanak az anyaszentegyház kebelén és Krisztus által. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Hia Krisztus a jó Pásztor, akkor az a:iyaszen te gy hki az akol.

Wen T. Lin, tanitó (Sarawak)

Napi bibliaolvasás: Lukács 7:24-50.