Csendes Percek, 1958 (6. évfolyam, 31-36. szám)

1958-05-01 / 33. szám

PÉNTEK, JUNIUS 6.

Olvasd: I. János 4:15-21.

“Az a parancsolatunk van tőle, hogy aki Istent szereti szeresse a felebarátját is.” (I. János 4:21.)

^|EGEIGYELTÉLd3 már valaha is különféle madarakat és állatokat legelészni a mezőn? Hogy mennyire nem törődnek egymással. A fiatal állatocskák persze közel tartózkodnak anyjukhoz1., Néha egy-egy johb falat jelent csupán némi vitát az eledelt keresők között. Általában azonban mind maik magával törődik. Lovak, tehenek, «íyuilaik, ver'ebek — mind úgy tesznek, mintha egyedül lennének.

Vájjon Te meg én ugyanígy megyünk a magunk útján, csak a saját érdekeinkkel törődve, vagy pedig a legjobb esetben a családunk, vagy legközelebbi barátaink érdekeivel? Vagy talán szenvedélyesen érdeklődünk a tőlünk távolabbállóik ügyei iránt? Mennyivel vagyunk különbek “a barmoknál, melyeket levágnak?” (Zsolt 49:13.)

Ha valóban szeretjük Krisztust, aki megváltani jött az egész emberiséget, akkor éberéknek kell lennünk, így észre fogjuk venni a szükséget a segítésre, s látni fogjuk, hogy tényleg segíthetünk. A keresztyén ember' szeretete mindenkié, akiért Krisztus meghalt.

IMÁDSÁG

Mennyei Atyánk, gyógyíts meg vakságunktól azok irányában, akikkel naponta találkozunk. Add, felismernünk, hogy a többiek is, miint mi is vagyunk. Teremtmények, teli reményekkel, fájdalmakkal, érzésekkel. Annak az Urnák nevében kérünk, aki szánakozott a sokaságon. Amen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Mint keresztyén felelősséggel tartozom mindazok Iránt, akikért Megváltóm meghalt.

M. Elisabeth Shinn(Pennsylvania) Napi bibliaolvasás: I Mózes 33:1-20.

Aggódás a felebarátunkért.