Csendes Percek, 1958 (6. évfolyam, 31-36. szám)

1958-05-01 / 33. szám

VASÁRNAP, MÁJUS 18. Olvasd: Rómabeliekhez irt levél 16:25-27. “íme, az Isten az én szabaditóm; bízom és nem fé­lek: mert erősségem és énekem az Ur.” (Ésaiás 12-2.) J\ATHAN1E3L Hawthorne, hires amerikai Írónak a leá­nya irta egyszer: “Senki sem sejti milyen gyakran, milyen óriási erőfeszítéseket kell tennem, hogy jó le­gyek.” Jóllehet jó nevelést kapott és boldog volt a gyermekkora az élete mégis fokozatosan boldogtalanná lett. 45 éves korában az volt a tapasztalása, hogy igye­kezetében kudarcot vallott — még mindig nem volt jó. Azután Istennek ajánlotta fel életét. Fulton Oursler irta még későbbi életéről, hogy Rose Hawthorne meg­ismerte istent. Bensőségesen ismerte Öt és Öérette min­dent odaadott. Rose Hawthorne, aki mindent feláldozott Istenért, megnyerte a csatát ő rajta keresztül. Nathaniel Haw­thorne “kis rózsabimbója” győzedelmeskedett, mert el­ismerte az Urat, mint győztest az életében. Mindent az Istennek ajánlott, akiről tudta, hogy kegyelmes és cso­dálatos. Istennek hatalma munkálkodik bennünk. IMÁDSÁG Jó Istenünk, tölts be minket szereteteddel és gondoskodá­soddal, akármilyen munkát végezzünk is, hogy vegyük fel a ke­resztünket és követhessünk Téged a győzelem felé. Törekedjünk belépni a keskeny kapun, emeljük fel szemünket Te hozzád mig­­len Te emelsz fel bennünket Magadhoz. Krisztus áldott nevéért. Ámen. MA EZEN GONDOLKOZZUNK: Mivel Isten sohasem hagyja cserben azt, aki hű, hogyan bukhatunk el, ha hűek vagyunk? Azucena T. Espejo, tanuló (Philippines) Napi bibliaolvasás: Jakab levele 3:1-18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom