Csendes Percek, 1958 (6. évfolyam, 31-36. szám)

1958-05-01 / 33. szám

Vetés és aratás.

Olvasd: János 4:27-36.

.. hogy mind a vető, mind az arató együtt örvendezzen.” (Ján. 4:36.)

U GYIK ŐSSZEL láttam egy földművest, aiki éppen vetésre készülődött. Amint elnéztem, hogyan szánt, eszembe jutott, hogy az én kezemben is volt eke, a vasárnapi-iskolában. Az is teitaiőföld1; a kis gyermekeké, akik selypítve mondják csak ‘‘kegyes Jézus, nyájas és szelíd!”, aztán a vad és akaratos gubancoké, akik mindenből csínyt és tréfát csinálnak. Sokszor imádkoztam azért, nehogy valamiképp elhibázzam ezeket a lelkeket.

Egykor András hívta el Jézushoz Pétert, és egy pünkösdi napon háromezer lélek felelt a Péter prédikációjára megtéréssel. András volt a magvető.

Eszembe jut egy gyülekezet, amelyiknek életében bizonyos pangás volt. Csak egy istentiszteletet tartottak vasárnaponként, azon is alig egy tucatnyi ember vett csak részt. Az öreg lelkész kemény munkába fogott. És most két istentisztelet van, sok látogatóval, virágzó vasárnapi iskola és komoly ifjúsági munka. Bár az öreg lelkész már eltávozott onnan, az aratás mégis csodálatos.

Vessük mi is türelmesen a jó magot, és megtapasztaljuk az aratás örömét.

IMÁDSÁG

Aratásnak Ura, segíts engem a Te igazságod és szereteted áldott magvát hinteni. Az én beszédem és életem által hadd vethessem a drága magot a Te örök Igédet, hogy arathassam a Te neved dicséretét, és dicsőségét az aratás Nagy és szent ünnepén. Krisztus által kérlek hallgass meg. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

A nagy aratási ünnep dicsőségében részesülünk mi is, ha életünket Krisztusnak szenteljük oda.

J. E. Poppins (Ausztrália) Napi bibliaolvasás: Ezékiel 33:1-16.

KEDD, MÁJUS 13.