Csendes Percek, 1957 (5. évfolyam, 25-30. szám)

1957-03-01 / 26. szám

“Emlékezzél meg. hogy Jézus Krisztus feltámadott a halálból, ki a Dávid magvából való az én evangéliomoni szerint.’’ II. Tim. 2:8.

ISKOLÁNK egyik öregdiákja azt mondta a napokban: “Voltak idők, amikor fel akartam adni üzletemet a beállott nagy nehézségek miatt. Voltak idők, amikor hajlamos voltam arra a bűnre, hogy életemet romba dőlni engedjem, hogy tisztességtelen és lelkiismeretlen emberré válljak. De ilyen alkalmakkor visszaidéztem emlékezetembe lelki édesanyámat, jó öreg iskolámat. Viszszaemlékeztem igazgatónkra. Visszaemlékeztem keresztyén hitére, bölcs tanításaira, krisztusi életére. Visszaemlékeztem Krisztusra, aki — tudom, — a mi igazgatónk életének ereje volt. Ilyenkor én is új erőre kaptam és új bátorságot nyertem. Uj embernek éreztem magamat s úgy éreztem, van erőm mindent újra élőiről kezdeni s a krisztusi élet keskeny és rögös útját újra végigjárni.

Pál apostol ajánlotta figyelmébe fiatal munkatársának, Timótheusnak, hogy gondoljon Jézus Krisztusra. Ö az egyetlen, aki tökéletesen meg tud bennünket erősíteni, aki tökéletesen meg tud bennünket váltani s aki az élet-úton biztonságosan vezet bennünket az örökélet felé. Minden tekintetben segítségünkre van. Benne találjuk meg naponta szükséges erőnket.

Isten ellen vétkezünk, ha Krisztushoz hűtlenek vagyunk.

IMÁDKOZZUNK!

Kegyelmes mennyei Atyánk, köszönjük segedelmedet és gondviselő vezetésedet. Indíts fel bennünket, hogy szent Fiadra, a mi Urunkra, Jézus Krisztusra szüntelen emlékezzünk és Róla beszédünkkel és életünkkel szüntelenül bizonyságot tegyünk. Legyen bennünk ma is az az indulat, mely volt a Jézus Krisztusban. Az ő pgvében könyörgünk. Árnen, Machado Sady (Brazj.ia)

SZERDA, MÁRCIUS 2 7,

OLVASD: II. Timótheus 2:1-10.