Csendes Percek, 1957 (5. évfolyam, 25-30. szám)

1957-03-01 / 26. szám

OLVASD: Római levél 5:1-11. “Az Ur kegyelme öröktől fogva való és örökkévaló az őt félőkön ...” Zsolt. 103:17. fcZ egyik nagyvárosi missziói otthon vezetője pénzt sze­retett volna keríteni néhány környékbeli szegény gyermek karácsonynapi ebédjére. Meglátogatta a város egyik dúsgazdag üzletembe­rét, aki hires volt jótékonyságáról. “Hajlandó lenne gon­doskodni ötven arra méltó gyermek karácsonyi ebédjé­ről?” — kérdezte az otthon-vezető. '“Szó sem lehet róla!” — hangzott a gyors felelet. “Miért nem?” — kérdezte az otthonvezető. “Mert az arra méltó gyermekek nem érdekelnek” — válaszolta az üzletember; de amint a csalódott otthon-vezető már távozni készült volna, igy folytatta: “Ha azonban valahol ötven, arra teljesen érdemtelen gyermeket talál, kész­séggel fedezem valamennyinek az ebédjét!” Ez az üzletember tisztában lehetett az Evangélium lényegével. Mindaz, ami Jézus Krisztuson keresztül adatik, csak Isten ingyenvaló kegyelméből lehet a miénk, méltatlan bűnösöké. Ingyen kegyelem, hogy a szemeink megnyílhatnak az ő igazságainak meglátására. Ingyen kegyelem, hogy bűneinket a Jézus vére elmossa. Ingyen kegyelem, hogy naponta vezet a mennyei város felé. Ingyen kegyelem, hogy egy napon általvisz az ő örökkévaló dicsőségébe, ahol majd színről színre szolgálhatjuk őt. IMÁDKOZZUNK! örökkévaló Isten, mindenestőlfogva méltatlan, megvetnivaló bűnös vagyok, aki naponta indulataimmal, szavaimmal és cseleke­deteimmel sokképen vétkezem ellened. Mégis nagy bizakodással járulok elibéd, az én Uram a Jézus Krisztus által, aki bűneimért megfizetett. Kérlek, segíts a mai napon is győzelemre bűneim felett és használj fel embertársaim és a te országod javára. Ámen. Baker Eric (Anglia) KEDD, MÁRCIUS 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom