Csendes Percek, 1957 (5. évfolyam, 25-30. szám)

1957-03-01 / 26. szám

SZERDA, MÁRCIUS 6. OLVASD: János evangélioma 13:12-17. “Az alázatosságot öltsétek fel, mert az Isten a kevólyeknek ellene áll, az alázatosaknak pedig kegyel­met ád.” I. Pét. 5:5. PÉTER fenti mondása mögött bizonyára ott állott az Ur Jézus jópéldája, midőn Ő, a Mester mosta meg tanítványainak lábait. Jézus “egy kendőt vévén’’ “körül­­köté magát”. A görög szöveg szerint, egy rabszolgának a “törülközőjét” öltötte magára, mintegy közösséget vál­lalva az akkori világ leglenézettebb csoportjával. Péter meghökkent és nem akarta Mesterét ennyire megalázva látni. Jézus azonban megfeddette őt. Péter sohasem felejtette el ezt az esetet és később is gyakran hivatkozott reá. Mindenkor szemei előtt állt annak a Jézusnak példája, aki “felövezte magát alázatos­sággal”. Sok esztendő hűséges szolgálata után ezért Ír­hatta: “... ti ifjabbak engedelmeskedjetek a véneknek: mindnyájan pedig egymásnak engedelmeskedvén, az alá­zatosságot öltsétek fel, mert az Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ád. Aláz­zátok meg tehát magatokat az Istennek hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején .... tite­ket, akik rövid ideig szenvedtetek, ő maga tegyen tö­kéletesekké, erősekké, szilárdakká és állhatatosakká.” IMÁDKOZZUNK! Szeretett mennyei Édesatyám, megalázom magamat szent Fel­séged előtt. Te látod, hogy mily gyakorta vagyok önfejűségem és makacsságom miatt szent akaratod ellen lázadó. Hadd tanuljak Megváltó Jézusom példájából és öltesem fel magamra az ö alázatos­ságát, hogy szolgálhassalak téged a mai napon is családom és felebarátaim körében, Amen, F. Adams Frigyes (Vermont!

Next

/
Oldalképek
Tartalom