Csendes Percek, 1957 (5. évfolyam, 25-30. szám)

1957-01-01 / 25. szám

SZOMBAT, FEBRUÁR 16. OLVASD: Efézusi levél 5:6-11. “Most világosság vagytok az Urban: mint világos­ságnak fiai, úgy járjatok.'’ Efézus 5:8. jjOK különböző országból jöttek el keresztyén diákok, hogy gyűlést tartsanak Washing, ónban. Boldog va­gyok, hogy magam is közöttük lehettem. Vasárnap es­te tábortűz köré telepedtünk le, zsoltárokat és dicsé­reteket énekelve. Egy szívvel és egy lélekkel emeltük fel igy szavunkat Istenhez, jóllehet a világ négy sar­káról jöttünk össze mindnyájan. A fel-fellobbanó láng vetett csak fényt az arcokra, amely a mellettem ülők arcán úgy tökröződött, mintha belőlük áradt volna a világosság. Hanem mihelyst elfordult valaki a fénykör­ből, eltűnt ez a világosság s csak az egybeolvadó ho­mály volt szemünk előtt. Krisztusban mindnyájan egyek vagyunk, tekintet nélkül arra, hogy mely országhoz, vagy népfajhoz tar­tozunk. Ha közel vagyunk Jézushoz, az ő szeretetének világossága árad el rajtunk és önkéntelenül is mutat­juk másoknak az utat Öfelé. Ha pedig eltávolodunk Tőle, eltűnik rólunk ez a világosság és mi magunk is beléveszünk a félelem és bizonytalanság éjszakájába. IMÁDKOZZUNK! örökkévaló Isten! Te vagy egyedül képes arra, hogy vi­lágosságot hozz sötétségben élő világunkba. Tarts meg, kérünk, minket is Igéd fénykörében, hogy lehessen életünk mások szá­mára útmutatás. Jézus nevében hallgass meg minket, Ámen. MA EZEN GONDOLKOZZUNK: Úgy éllek, hogy a Krisztus világosságát lássák rajtam az emberek. Nargis L. Pál (India)

Next

/
Oldalképek
Tartalom