Csendes Percek, 1957 (5. évfolyam, 25-30. szám)

1957-01-01 / 25. szám

OLVASD: Máté evangéliuma 16:13-20.

“Ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat.” Máté 16:18.

gZOMSZÉíDOiM gondos, alaposan dolgozó ember volt.

Sokszor eltűnődtem rajta, amikor házát építette mellettünk. Hónapokig csak ásott, tervezett, hordta az anyagot, igazította a javítani valót, s amig mások két házat is megépítettek volna, addig ő még mindig csak valahol az alapoknál tartott. Végre aztán, hogy kilátszott már a földből, hogy mihez fogott, egyre gyorsabb ütemben ment az építés, hanem készen csak olyan volt a háza látszatra, mint a többiek.

S most náluk lakunk addig, amig a magunkét ismét helyreállítjuk. A tavalyi tornádó végigsöpört városunkon és nem annyira a szél, mint a zuhogó árvíz csaknem az egész környéket letarolta. Az utcában egyedül csak ennek az embernek háza maradt épségben. Alapjai sziklába vájt beton-oszlopok, amelyek még csak meg sem rezdültek a pusztító árviz idején.

így építi Isten is az Ő egyházát. Sok dicsekedő tornya, szemrevaló szépsége sokszor nagyon gyenge alapokat takar, mig sok egyszerű, igénytelen gyülekezete erősebbnek bizonyul még a sziklánál is a próbák idején. És. az ilyen az igazi egyház.

IMÁDKOZZUNK!

Istenünk, Édes Atyánk! Tiéd legyen a hála a mi leikeink életéért, amint megtartod azt minden .veszedelem között a Te egyházadban. Köszönjük, hogy végtelen bölcseséged előre látta útjainkat és biztonságot adtál kősziklára épitett egyházad közösségében. Add, hogy soha másra ne kívánkozzék életünk, mint erre a minden vigasztalásnál nagyobb ajándékra. Krisztusért kérünk, Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Életem nem mehet veszendőbe, ha hiteim kősziklájára alapoztam.

SZERDA, JANUÁR 23.