Csendes Percek, 1957 (5. évfolyam, 25-30. szám)

1957-01-01 / 25. szám

VASÁRNAP, JANUÁR 20. OLVASD: Máté evangéliuma 12:9-13. “A törvény betöltése a szeretet.” Roma 13:10. 1 MI JÉZUST igazán elszomorította, az olyan vallás volt, amelyben nincs szeretet, nincs gyöngéd együtt­érzés a szenvedő emberrel. Ellenségei éppen az ő szere­tettel teljes evangéliumát gúnyolták. Jézus számára a tökéletes jóság és Isten atyai szive egyet jelentettek, amig ellenségei azzal csúfolták meg Isten szerelmét, hogy megölték a prófétákat. A szeretet vallásának és a vak engedelmesség val­lásának ellentétét látjuk ebben. Vallásunk igazi értékét az szabja meg, hogy belső törvényeinek, hitbeli meggyőződésének milyen formá­ban ad kifejezést az életben. Ma különösen a szép sza­vak és szép gondolatok világát éljük, de vájjon születik-é belőlük élet? Vájjon gyümölcsöt hoznak-é szeretetben, valódi jóságban, igazi áldozathozatalban? Szükséges do­log, hogy minden vallást Isten lelke szerinti gondola­tok, az ő akarata szerinti célok irányítsanak, de mindez önmagában semmit sem ér, ha eredménye nem mutat­kozik meg, ha követőit tényleg át nem alakította jobb, igazabb emebrekké. A világnak egyetlen vallása sem közelíti meg a Krisztus evangéliumának tökéletességét, de annyit ér az emberek előtt, amennyit megvalósítottunk belőle éle­tünkben. IMÁDKOZZUNK! Istenünk! Add meg minékünk kegyelmesen, hogy a békes­ség kötelékében egyek lehessünk ember-testvéreinkkel. Végy el tőlünk minden meghasonlást, képmutatást, hogy lehessünk olya­nok, mint ia kéken ragyogó égbolt, amelyen árnyéka sincs a gyű­lölet, vagy félelem felhőinek. Jézus nevében kérünk, aki igy taní­tott minket imádkozni: “Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben ... Ámen. MA EZEN GONDOLKOZZUNK: Krisztusunk az ajtó, amelyen át a békesség kertjébe lép­hetünk. Norimoto Dávid (Japán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom